Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Húsvét a Bükkben

2012.05.16

2012.04.07-én reggel 5:30-perckor indultunk a hajdúszoboszlói Halasi Fekete bukk-husvet-01.jpgPéter térről a Fodor transz húsz személyes kis buszával, Miskolc környékére a Bükk-hegységbe, 15 km-es gyalogtúrára. Mindenki tartott az időjárás előrejelzésétől, mert esőt jósoltak, de szerencsénkre szép tavaszi nap köszöntött ránk. Nyolc órakor már utunkat meg is kezdhettük a Chinoin gyógyszergyár parkolójából a tervezett négy barlang érintésével, Ómassa felé. Az első barlangot, a Kecske-lyukat, 1km után találtuk meg.  A bejárati terem 30 méter hosszú, a mennyezeten kecsketőgy alakú cseppköveket figyelhetünk meg, amiről a barlang is kapta a nevét. A terem végéből induló 100-150 m barlangszakasz fejlámpákkal megvilágítva, könnyen járható.  A barlang további része már csak barlangi vezetővel, kúszva-mászva, néhol hason csúszva "járható", mi erre a szakaszra már nem mentünk át, de így is maradandó élmény átélni a barlangászok világát. A járatba őt fős csoportokban mentünk be, eleinte kényelmesen felegyenesedve lehetett haladni, de beljebb már csak guggolva.

bukk-husvet-02.jpg

A következő barlang a Büdös-pest. A bolgár eredetű pest elnevezés ma már csak földrajzi nevekben él, eredetileg barlangot jelent. A barlang 42 m magasan fekszik a Forrás-völgy aljától számítva a déli oldalon, ahová föl kellett kapaszkodnunk, és ahol ismét csodálatos látványban volt részünk. A barlang egyetlen, széles teremnek beillő, 36 m hosszú, átlag 5 m széles, 3 m magas csarnok, a végén felszínre nyíló kürtővel.

Innen 1,5km-t kellett gyalogolni és megmászni egy kisebb hegyet, míg elértük a Szeleta-barlangot, mely az egyik legnevezetesebb a négy barlang közül. 

bukk-husvet-03.jpg

Tágas bejárati nyílásán át 20 m hosszú, 15 m széles, 8 m magas, kupolaszerű boltozatú előcsarnokba jutunk, amelyből északnyugat felé szélesebb, 40 m hosszú, nyugatra keskenyebb, 30 m hosszú folyosó indul. A nagyobb folyosó elkanyarodó belső részeinek megtekintéséhez már lámpa szükséges. 1906-ban Herman Ottó kezdeményezésére itt végezte Kadic Ottokár az első eredményes bükki barlangkutató ásatást. 1906-tól 1947-ig több mint tíz nagyszabású ásatás folyt a Szeleta-barlangban. Egy helyen a sziklafenékig hatoltak, föltárva a több mint 12 m vastag kitöltés rétegsorát. Ennek alsó szintjéből barlangi medve, barlangi oroszlán, barlangi hiéna, tarándszarvas és mamut-csontokkal együtt, őskőkori eszközök kerültek elő. A fölötte sorakozó rétegekből átmeneti formákat, majd pompás babérlevél alakú kőeszközök tömegét hozták felszínre. Ezt, a Bükk számos barlangjára jellemző "kőipart" ma világszerte Szeleta-kultúrának nevezik. A barlangtól nem messze gyönyörű panoráma fogadott bennünket, a Lillafüredi Kastélyszállót és környékét csodálhattuk meg, ahol tartottunk egy kis pihenőt, mert a szép látvány mellet nem szabad elrohanni. ”Ugyanis a természetben való együttes gyönyörködés közelebb hozza a lelkeket egymáshoz.” A kellemes beszélgetés és szendvics elfogyasztása után tovább folytattuk utunkat.

bukk-husvet-04.jpg

A piros jelzésen haladtunk a Dolka-hegyet megmászva a Dolka-gerincen a zöld jelzésig, ahol egy gyönyörű fiatal bükkerdőn áthaladva nyugatnak fordultunk a piros kereszt jelzésre,  innen 1km után Udvarkőhöz jutottunk. Ez a Bükk leghatalmasabb szakadékdolinája, mely egykor víznyelő volt. Ma kürtői, kisebb üregei, sziklakapu alakú egykori barlang nyílása bizonyítja barlang mivoltát. A 10 m-t meghaladó meredek falakon, valamint a lent összegyűlt, bedőlt fatörzseken, ágakon a különleges mikroklímának köszönhetően védett növényritkaságok sora látható. A barlangnak több neve is van, Sziklakapus-víznyelő, de a Dante-pokla nevet is megtalálhatjuk térképeken.

A piros kereszt jelzésen haladva 2,5 km-t tettünk meg, majd jelzetlen úton

 továbbmenve 1,5km után a Ferenczi-pihenőhöz és egyben az ország egyetlen turista emlékparkjához értünk.

A Diósgyőri Természetbarát Sport Klub 1984-86 között felépítette a Turista Emlék és pihenőparkot. A panteonban emlékoszlopokat helyeztek el a magyarországi túrizmus megalapítóinak emlékére, hogy csak néhány nevet említsek:

Dr. Téry Ödön "a turizmus atyja"

Kühne Adolf "a bükki turizmus szervezője”

Dr. Hanák Kolos "a Mátra feltárója”

Dr. Zsigmondy Emil "a hegymászás úttörője"

 Egy hosszabb pihenőt tartottunk ezen a csendes helyen, ami méltó arra, hogy egy kicsit elgondolkodjunk, a turizmus megalapítóiról, életükről, munkásságukról.

Innen jelöletlen úton indultunk tovább, de rövidesen elértünk a sárga négyzet jelhez, ami 3km és 300 m szintemelkedéssel egyenesen Szentlélekre vezet, a Pálos kolostorromhoz. Szép napsütés és a jó levegő széthúzta a csapatot, de hát nem csoda hisz minden korosztály képviseltette magát közöttünk a nyugdíjastól a 9 éves gyerekig. A Pálos kolostorrom 700 m magasságban épült, mégbukk-husvet-05.jpg a tatárjárás előtt. Az egyetlen magyar alapítású remete rend. A mai ember csak csodálni tudja ezeket a köveket és elgondolkozik rajta, hogy milyen életről tudnának mesélni nekünk a romok, több száz, vagy akár ezer év távlatából.

Innen 2 km-t lefelé kellett ereszkednünk és elértük utunk végcélját. Ómassa a Garadna-völgy végénél fekszik, gyönyörű környezetben. A busz már várt bennünket és hamarosan indulni kellett. A helyi Vadász nevű kocsmában elfogyasztott frissítő italok és egy gyors csoportképkészítés után már gurult is a busz Szoboszló felé.  A röpke két óra gyorsan eltelt a jókedvű beszélgetéssel és a sofőrünknek köszönhetően nosztalgia zene hallgatásával. Mire hazaértünk az egész csapat énekelte a dalokat és mindenki vidáman szállt le a buszról.

Ismét bebizonyosodott, hogy a természetben eltöltött rövid idő is milyen jótékony hatással van az emberekre!

 

bukk-husvet-06.jpg

 

Tóth János